Sok sok év telt el azóta, amióta elkezdtem foglalkozni ezzel a csodálatos – legalábbis csodálatosnak hitt – szakmával, a mixerkedéssel.
Vannak szép és kevésbé szép, sőt pocsék emlékeim is, és még használhatnék cifrább jelzőket, de erre majd rájössz Te is.
Ott kezdem, hogy minden valamire való mixernek, – szépen szólva bartendernek – van egy amolyan kis bőröndje, amibe bepakolja a saját féltve őrzött „kincseit”: shakerek, bárkanál, spirálszűrő, kiöntődugók, mudler, mérce… tudod, amolyan menő dolgok, hiszen menő szakmád van.
Nos, nekem is van egy jó nehéz bőröndöm, telis-tele mindenféle, – nem, nem kacattal – értékkel!
Úgy döntöttem, 20 év után, kinyitom ezt a bőröndöt, és előszedek belőle apránként minden olyan kis emléket és tapasztalatot, sztorit, amit tudnod kell, hiszen Te is mixer leszel!
Hogy engem mi motivált arra, hogy mixer legyek? Ha egy szóval kellene összefoglalnom, akkor az „életérzés” az, ami megfelelően jellemezné miért ezt a pályát választottam. Minden ott kezdődött, hogy hát igen, vendéglátós lettem…..
Igen vendéglátós suliba jártam, ahol mindent megtanítottak, akkoriban azért még valóban szakembereket képeztek a szakiskolákban és valódi gyakorlati helyeken lehetett tanulni. Pincérként indultam, évekig dolgoztam nagyon sokat, sok helyen.
Elvégeztem az üzletvezető és a mixer tanfolyamot is. A mixer szakma még nem volt túl népszerű kis hazánkban, nem voltak divatosak a koktélok sem, de azért én nem adtam fel!
Na jó, gondoltam, el kéne menni valahova, ahol tényleg értékelik az elhivatottságomat és talán még a koktéljaimat is.
Ekkor döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam egy óceánjáró hajón. Megtanultam a nyelvet annyira hogy felvegyenek és pár hónappal később már Miamiban találtam magam egy luxushajó fedélzetén.
Persze ide pincérként érkeztem és ennek a szakmának is a legaljáról kezdhettem a karrieremet. A munka nem volt nehéz.
A legénységi menzában törölgettem az asztalokat hetekig, amikor a Tiszti Klub bárjában dolgozó Bármixer kolléga lebetegedett, és engem küldtek a helyére. Hurrá! – gondoltam – Végre jó helyen leszek
.jpg)
Legalábbis közelebb ahhoz, amit akartam. Ám az első öt percben rájöttem, hogy valójában nem tudok semmit! Az összeomlás kerülgetett annyira be voltam sza..a
Azt sem tudtam mik vannak a koktél kínálatban, és hogyan készül és mit mivel kell adni?!
Az első pár nap amit mixerként a bárban töltöttem, senkinek sem kívánom. Sem a nyelvtudásom sem a szakmai tudásom nem érte el azt a minimumot, ami elvárható egy mai Bártendertől.
Az itallapokból lestem ki az összetevőket és próbáltam a képek alapján elkészíteni az italokat.”legalább kicsit hasonlítson a képre”.Erős jóindulattal hasonlított!
Folyt. köv. 🙂
