Garamvölgyi Krisztián
Garamvölgyi Krisztiánnak hívnak, 1979. május 27-én születtem Zalaegerszegen.
Iskolai tanulmányaim mellett a sport nagy szerepet töltött be az életemben.
A rendszeres mozgás megannyi ága örömet okozott. A különböző futószámokon át, atlétika, szertorna, küzdősportok, foci, kosár és kézilabda töltötte ki a mindennapjaim. Végzős éveimre a csapattársaimnak és edzőmnek is köszönhetően a Kézilabdába lettem szerelmes. Rövid idő alatt a korosztályos élcsapatokhoz felzárkóztunk. Ennek köszönhetően néhány élvonalbeli csapattól érkezett megkeresés, és a közeli Nagykanizsai Tungsram-hoz igazoltam. Ezekben az években sokat tanultam a küzdésről, a kudarcok feldolgozásáról, a csapatmunka fontosságáról és egy-egy helytelen döntés alázattal való elfogadásáról. Rendre az 5 legeredményesebb csapat közé tartozott az egyesület, akkora nevek között mint a Fotex Veszprém. Aztán „….változtak az idők és vele változtam én is….” , gyorsan szembesültem azzal, hogy a jövőt ebben a szerelemben sokan befolyásolják és a gazdasági átalakulások, nem garantálják a stabil jövőt számomra.
Ezt belátva tanulmányaimat kicsit irányítva a vendéglátás fele folytattam. Azon szerencsések közé tartozhatok akik gyakorlati munkahelyüknek tudhatták a Dél-nyugat Magyarország legpatinásabb Hotelét a nagykanizsai Centrál Hotelt. 1993-ban még a „nagy Öregektől” tanulhattam a szakmát a cég több üzlettípusában. Igazi csálingerek és főurak vettek a szárnyaik alá. A szakvizsgámon egy később nagyon megkedvelt vizsgabiztosától kaptam invitálást a szülővárosom nagy múltú Hotelének éttermi csapatába. Az Arany Bárány Hotel az éttermi és szállodai eseményein kívül a kitelepüléseiről, fogadásairól volt híres. Az életem részévé vált, nappalok és éjjelek egybeolvadtak, de olyan kollégáim lettek, akikkel a világot meg lehetett váltani. A magunk módján meg is tettük.
Mivel szabadságaim alkalmával gyakorta próbáltam ki magam a Balatoni szezonban lassacskán magával ragadott. Egy német tulajdonú és üzemeltetésű cég nemzetközi éttermében járhattam végig a ranglétrát három csodálatos évben. Ennek sajnos a katonaság vetett véget 1999-ben. Sok hányódtatást követően az utolsó két hónapban Mályiban a Honvédelmi Minisztérium Légvédelmi Üdülőjében kötöttem ki. Ezalatt az akkor fénykorát élő Gundel étterem legfontosabb eseményére az akkor újjáélesztett Operabálba is meginvitáltak.
Leszerelésemet követően külföldi tapasztalatokra szomjaztam. Az ausztriai Tirol két különleges négycsillagos, mégis egymástól eltérő szállodájában szintén végigjárhattam a ranglétrát. Egészségügyi okokból közel egy évet követően mégis itthon kötöttem ki.
A felépülés egyéb változásokat is hozott. Egy családi vállalkozást indíthattunk el, mely az akkori Party Service, Catering kategóriát választotta profilnak. Itt már nemcsak eddigi tapasztalataimat kamatoztathattam, de a rendszeres intenzív új szituációknak és felkéréseknek köszönhetően mindig valami egészen újjal kellett előrukkolni. Ekkor döbbentem rá, hogy egy szegmens, mely folyamatosan jelen volt az életemben nagyobb figyelmet érdemel. Ez nem volt más mint az italok világa. Visszanyúltam régi tankönyveimhez melyeket még 1996-ban egy Cocktail oktatást alkalmával kaptam. Felfrissítettem az osztrák évek alatt, most pedig 2001-ben jött el az idő, hogy teljessé tegyem. Az a tény is indokolta, hogy az ekkor nyíló disco komplexumban a Klub Aztékban kialakítsuk az első vidéki koktélbárt. A történések felgyorsultak és mintha az élet a kezébe vette volna a sorsom. Egy oktatást sodort elém az élet.
Ekkor indult ugyanis hazánk első Flair vagyis show Bartender iskolája itt a fővárosban. Éreztem, hogy ott a helyem. A kezdeti folyamatos ügyetlenség talán kezdett alábbhagyni, gondolom, hiszen egy nyári napon amikor a Margitszigeten 3-4 órát „dobáltam” egy népes delegációból egy úriember lépett hozzám. A beszélgetés vége egy meglepő ajánlathoz vezetett. A Francia Marie Brizard igazgatójaként megkért a világ legjobb likőrjeiként számon tartott termékek hazai népszerűsítésében, különböző showk alkalmával.
Gyakorlatban mindez akkor még nem valósult meg, hiszen a hagyományos stílusban már egy jó szakemberrel dolgoztak. 2003-ban éreztem fellángolni, szűnni nem akaró tudásszomjat. Az akkor éledező szakmai versenyek erre számomra a legoptimálisabb helyszínnek bizonyultak. Majd egy évvel ezután előkerült az addig nem élő francia kapcsolat és a Bordeauxban megrendezésre kerülő versenyükre kaptam a névre szóló meghívást. Kicsit ijedten de elfogadtam, hiszen egy másik a klasszikus stílusban került lebonyolításra. Számomra csak a helyszínen derült ki minden részlet, mely az utolsó pillanatig változott. Ez egy világverseny, ráadásul az egyetlen csapatverseny volt. Egyedüli magyarként a svéd versenyzőt sorsolták hozzám. S, hogy működött –e a csapatmunka? Valószínűleg, hiszen a megtisztelő hetedik helyen végeztünk. Számomra az már csak hab volt a tortán, hogy az egyéni eredmények összesítésében a nevem került az első helyre és természetesen Magyarország. Felvértezve egyre több megmérettetésen igyekeztem részt venni. 2005 ismét egy névre szóló borítékot tartogatott. Bordeaux, International Bartender Seminar, vagyis a Francia világverseny. A lehetőségekhez képest sokat készültem, amíg elérkezett a az utazás. Forgatókönyv hasonló, megtisztelő volt amikor kisorsolták csapattársamat aki India leg tiszteletre méltóbb iskolájának alapító oktatója és legnagyobb neve volt. 11-ek lettünk a nagy küzdelemben. Majd ismét közzétették az egyéni eredményeket. Nagymamám aki számomra a legfinomabb almás rétest sütötte, ihlette kreációm, és a magyar rétes alapján készült italom lett a legnépszerűbb. Ami ennél is többet jelentett, hogy szinte minden ország képviselője az udvarias gratuláción kívül részleteket, elemeket említett a munkám kapcsán.
Itt valami elindult.
Ezt követően egyre gyarapodtak a meghívások különböző országokba. Sajnos nem sikerült mindegyiken részt venni, pedig minden alkalom nagy hatást gyakorolt rám. Egyre büszkébben volt ugyanaz a válaszom az alábbi kérdésre. Hol tanult? A vendégeimtől és kollégáimtól tanultam a legtöbbet, hangzik a válasz. Hiszen sok szokással, stílussal, alapanyaggal, itallal találkoztam amiből mindig sikerült a konzekvenciákat levonni és ismereteimet bővíteni. Most pedig kamatoztatni.
Lehetőségeim függvényében minden évben igyekszek minimum egy képzésen azóta is részt venni.
2006-ban a legnagyobb momentum, hogy a korábban emlegetett francia cég, meginvitált magukhoz.
A helyszínre érkezve egy szűk ismeretlen társaság. Kiderült az apropó, Likőr Nagyköveti státuszt kaptunk. Abban az évben a világ különböző pontjáról érkező 7 kollégával viselhettük ezt a címet. Első körben egy alapos képzést kaptunk a likőrök világáról, készítéséről és az italpiac feltérképezéséről. Igazán tanulságos volt.
Jó kapcsolatok alakultak ki így nemzetközileg is, melyek leginkább az éterben éltek.
Évente egy alkalommal találkoztunk egy rögtönzött konferencia alkalmával. Itt derültek ki újabb kinevezések, vagy éppen titulus megszűnések. Azóta évente ismétlődik ez a ceremónia. Napjainkban már csak ketten viselhetjük ezt a kitüntető titulus. Az első kinevezést követően már folyamatosan belevonnak, sőt elképzeléseim szerint alakítják a világversenyüket, mind szervezés, mid lebonyolítás függvényében.
Párizs és Bordeaux legimpozánsabb éttermeiben és bárjaiban tarthattam bemutató munkákat, prezentációkat a helyi és a világ minden pontjára érkezők számára.
Idehaza 2009 hozta a legnagyobb áttörést számomra.
Ugyanis az Országos Koktélversenyt sikerült megnyerni, illetve kvalifikálni magam a Világszövetség az évi versenyére. Továbbá italom a The Key az Év Itala címet nyerte el.
A nyár kezdetén az MNGSZ(Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség) és az általam nagyra tartott Lajsz András vezényletével Mesteri címet kaptam.
Továbbá abban az évben idehaza is felkérést kaptam verseny szervezésére. Nagy álmom volt, hogy kishazánkba elcsábítsam a szakma legjobbjait. Két külföldi márkának köszönhetően ez meg is valósult, és még abban az évben hazánk szomszédos országainak bajnokait láthattam vendégül, akik nem mellesleg az évben a világ élvonalát alkották. 8 különböző ország bajnoka és szakmai elnöke tisztelt meg látogatásával. Lehetőséget adva azon hazai kollégáknak akik nem, vagy csak ritkán lehetnek ilyen nemzetközi és szakmai közegbe. Nagy öröm volt számomra, hogy visszaadhattam valamit hazánknak és létrehozhattam szinte egyedül valami olyat amire még nem volt példa nemhogy hazánkban de külföldön sem.
A következő év is hasonló szakmai események szervezésével és részvételével telt idehaza és külhonban egyaránt. Még ebben az évben egyre szorosabbá vált gyárakkal is a kapcsolatom, ahol ötletekkel, termék és fejlesztési javaslatokkal, nem egy esetben íz mintákkal próbáltam eleget tenni a feladatoknak.
Majd 2011-ben ismét sikerült a Magyar Koktél Bajnokságot megnyerni, hasonlóan italom elismerését és a kvalifikációt is megkaptam. Sajnos az IBA (Nemzetközi Bartender Szövetség) versenyein a várt mértékhez képest nem sikerült megfelelni, de tanulópénznek igazán tökéletesnek bizonyult.
Azóta nagyobb hangsúlyt fektetek a mindennapi munkámra és a kollégáim segítésére. Így évente minimum egy versenyt szervezek és lebonyolítok, felkérésre prezentációkat tartok idehaza és külföldi szakmai eseményeken. a hosszú évek alatt kialakult kapcsolatoknak köszönhetően sok külföldi szervezet meghívására reagálva sikerült kollégákat managelni, magammal vinni számos országba nemzetközi de világeseményekre is.
Tapasztalatszerzés képen pedig évente ellátogatok egy italgyárba, ahol minden alkalommal szeszes italgyártás ismereteim tovább teljesednek, vagy éppen különlegesnek számító akár beszerezni lehetetlennek tűnő italokhoz segítem munkahelyem, kollégáim.
Alkalmi és állandó Bárok telepítésében és beüzemelésében vettem részt illetve a legnagyobb és legimpozánsabb hazai rendezvények színvonalas bárjait álmodtam és valósítottam meg. Ide sorolhatóak a Viva Comet, Top 200, Story Magazin ***** Party, Termékmix Vitorláskupa, Máltai Lovagrend Báljai, Külügyi Bál, Sajtó Bál…stb.
Napjainkban pedig leginkább fejlesztéseken dolgozom. Ide sorolható a világpiac újdonsága a fűszer és virág esszenciák kitalálása és gyártása, különleges párlatok készítése és a Vörösbor szörp kitalálása, gyártása.
Egy különleges koncepciójú üzlet a Stereo Chef Restaurant and Club Barmanagereként is dolgozom.
It sikerült azt is elérni, hogy házhoz jön az italvilág, hiszen a nyitást követően meglehetősen sok italgyár vezetősége látogatott el hozzám, hogy lássa és érezze ötleteimet, munkámat vagy akár csak fantáziám.
A lepárlás folyamataitól a Molecularis technológián át, a hagyományos italkészítés és ízesítésen keresztül.
Ezen évek megmutatták számomra, hogy az eddig lehetetlennek tűnő ötletek is megvalósíthatók csak energiát kell belefektetni és a megoldás elénk tárja a lehetőséget.
Célom, hogy egy helyszínen vegyítsem a technológiák a stílusok és az ízek kavalkádját vendégeink(talán kicsit a szakma) minél nagyobb megelégedésére.
- Garamvölgyi Krisztián „Kikimix”
- Likőrnagykövet
- Mester Bartender
- Magyar Bajnok**
- IBS egyéni bajnok **
- Világrekorder
