Az Angostura bitter szinte az összes bárpultban megtalálható az egész világon. Hatalmas sikerét egyrészt titkos összetevőinek köszönheti, másrészt annak, hogy egyedi palackja miatt egyből felismeri az ember. Nincs még egy olyan termék, aminek ilyen dizájnja lenne, mint az Angosturáé.
Amihez a marketingeseknek kemény munkára, diplomákra és brainstormingokra van szükségük, ahhoz az Angosturának elég volt két testvér, akik nem szerettek egymással beszélgetni.
Minden Venezuelában kezdődött…
1824-ben Dr. Johann Siegert, német katonaorvos megalkotott egy likőrt, melyet a Simon Bolivar hadseregében szolgáló katonáknak adott gyomorbántalmak esetén. Dél-Amerikában hamar népszerű lett a gyógyszer, melyet arról a városról nevezett el, ahol megalkotta azt (Angostura városát ma már Ciudad Bolivar-ként lehet megtalálni a térképen).
… és Trinidadon folytatódott.
Mikor 1870-ban elhunyt, két fia vette át a már virágzó üzletet. Miután áttették a céget Trinidadra, szerették volna, ha világszerte megismerik a terméküket, ezért számtalan kiállításon és versenyen megjelentek vele. Egyszer egy ilyen versenyre új dizájnt szerettek volna adni a bitternek. Felosztották maguk között a feladatokat. A testvérpár egyik fele az üveget tervezte meg, a másik a címkét.
A probléma ott kezdődött, hogy egyáltalán nem beszélték meg egymás között a méreteket. Amikor kiderült, hogy túl nagy a címke az üveghez képest, már késő volt, mivel legyártották az első sorozatot mindkettőböl anélkül, hogy egy pillanatra is ránéztek volna a másikra, hogy hogy halad a munkával. Így a versenyen az elrontott címkével voltak kénytelenek megjelenni, ami túllógott az üveg testén. A versenyt ugyan nem nyerték meg, de az egyik zsűritag meggyőzte őket arról, hogy ne módosítsanak a címkén, mert ebből világsiker lesz. Úgy látszik már akkor is igaza volt a zsűrinek.
A másik érdekesség a címkével kapcsolatban, hogy a mindössze 200 ml-es üvegcsén majdnem ezer szó található. Több nyelven is megismerhetjük a bitter történelmét, és még felhasználási javaslatokat is találunk rajta. A címke is megemlíti, hogy a legfőbb ízesítőanyag a tárnics gyökere, ami a kesernyés ízt adja. Ezt egyébkánt már a rómaiak is használták gyomorpanaszokra. Viszont a többi összetevőt igyekeznek titokban tartani. Mindössze hét ember ismeri a pontos receptet.
Az összetevők Angliából érkeznek Trinidadra jelöletlen zsákokban. A vámhatósággal kötött megállapodás értelmében, ezeket a zsákokat nem vizsgálhatják át, nehogy kiderüljön mi van bennük. Biztos, ami biztos alapon olyan fűszereket is berendelnek, ami nem kell a recepthez, de ha valaki valahogy mégis hozzájutna a szállítmányhoz, ne tudja kitalálni az igazi összetevőket.
Miután megérkeztek a hozzávalók a szigetre, egyenesen a „szentélybe” kerülnek, ami az Angostura gyár legszigorúbban őrzött helyisége. A szentélyben az egyik beavatott, bizalmi ember kiméri mindenből a megfelelő mennyiséget. A keveréket összezúzzák, hogy a lehető legtöbb ízt lehessen belőle kinyerni, majd 97%-os tisztaságú cukornádszeszbe áztatják. Ezután barnacukrot és karamellt öntenek a fűszeres alkoholhoz, hogy ellensúlyozzák a keserű ízt, végül vízzel beállítják a szeszfokot 44,7%-ra.
2007 óta nem csak a hagyományos keserű változatot, hanem narancs bittert is készítenek. A szerencséthozó címke itt is bevált, hiszen az eltelt tizenhárom évben az Angostura orange bitters-nek is sikerült az, ami a nagy elődnek: Az apró szigetről meghódítani a világot, és bekerülni nem csak a bárok polcaira, hanem a vendégek italaiba és szívébe is.
A Bestmixer iskola Mixer tanfolyamán mindent megtanulhatsz az italokról! A tanfolyam során elkészített koktélokat el is fogyaszthatod. Gyere el hozzánk, győződj meg róla Te is és jelentkezz! Országos Mixer tanfolyam»
