ARABICA VAGY ROBUSTA? MELYIK FINOMABB?

A kávéfajták két alapvető csoportját alkotja a robusta és az arabica kávé. Mi a különbség a kettő között, eldönthető-e, melyik a jobb, és melyiket érdemes inkább inni? Posztunkban ezekre és több, a témába vágó kérdésre is választ adunk, miközben az egyes kávéfajták képekkel is azonosíthatóak a szövegben.

A kávéfajták két alapvető csoportját alkotja a robusta és az arabica kávé. Mi a különbség a kettő között, eldönthető-e, melyik a jobb, és melyiket érdemes inkább inni? Posztunkban ezekre és több, a témába vágó kérdésre is választ adunk, miközben az egyes kávéfajták képekkel is azonosíthatóak a szövegben.

Robusta vagy arabica kávé: mi a különbség? Melyiket igyuk?

Annak ellenére, hogy több mint 70 különböző fajta létezik, a kávéfajták közül csak kétfélét termesztenek, forgalmaznak és fogyasztanak széles körben. A kávérajongók közül sokan rögtön arra kíváncsiak, hogy egy-egy kávékeveréket milyen arányban alkotja arabica és robusta kávé. Nézzük meg közelebbről, miért ilyen fontosak ezek a kávétípusok!

Az arabica kávé jellemzői

A kávéfajták közül az arabica (Coffea arabica) a legnépszerűbb. A világ éves fogyasztása 150 millió zsák kávébab körül van, ennek nagyjából 70%-a arabica kávé. Az arabica a legrégebben ismert faj. A kávénövény származási helye a mai Etiópia területe.

A pörkölt, őrölt kávéból készített ital fogyasztását Jemenben jegyezték fel először. Az arabica kávéfajták rendkívül igényesek a termesztés környezeti tényezőivel szemben. A talaj minősége, az átlaghőmérséklet és hőingadozás, a csapadékmennyiség és a páratartalom mind-mind erőteljesen befolyásolja a kávé minőségét.

Az arabica ugyanakkor kevéssé ellenálló a különböző kártevőkkel, betegségekkel szemben. A kávébab termése ovális, kissé lapos, két kávészemet tartalmaz, 7-9 hónap szükséges az ereshez. Az évszázados nemesítő munka eredményeképpen ez a fajta rendelkezik a legkiemelkedőbb érzékszervi értékekkel. Kevesebb koffeint tartalmaz, aromákban, ízvilágban gazdag.

Az arabica kávé jellemzői

  • Magasabb területeken, (900-2000 méteres) hegyvidékeken érzi jól magát
  • Nem kedveli a közvetlen napsütést
  • Érzékeny a kártevőkre és az időjárási szélsőségekre
  • Termésének koffeintartalma viszonylag alacsony (0,3-1,5%)
  • Íze gazdag különböző aromákban, kevésbé keserű és savas, mint a robustáé
  • Selymes ízvilágának köszönhetően jellemzően lágy (bécsi vagy francia) pörkölést alkalmaznak az arabicánál
  • A kávébab cukortartalma kb. duplája, zsírtartalma 60%-kal magasabb a robustáéhoz képest
  • Selymessége és lágy ízei miatt ideális alapanyag a cappuccinónak és a lattének
  • Az arabica kávé ára kétszerese a robustáénak

Lágy, világos pörkölésű arabica kávé

A robusta kávé jellemzői

A robusta (Coffea canephora) termése koffeinben gazdagabb, és magát a növényt termeszteni is könnyebb, mint az arabica cserjét. A robusta elnevezés utal a növény ellenálló képességére és a robustatartalmú kávéital markáns ízvilágára. Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel a jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajtát az Egyenlítő mentén.

Mindaddig a kávét az arabica kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny, az ellenállóbb, nagyobb hozamú és magasabb koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabica között.

A robusta kávécserje évente minimum kétszer, de akár nyolcszor is virágzik. - wikipédia

A robusta cserjéje erőteljesebb robusztusabb, akár a 10 méteres nagyságot is elérheti. Termése gömbölyű, éréséhez 11 hónap szükséges. A kávészemek kisebbek, mint az arabicáé, viszont többet terem. A robusta kávék íze kesernyésebb, savasabb, durvább. Ez adja meg a kávé testességét, erősségét.

A robusta kávé jellemzői

  • Az alacsonyabb területeken (200-800 méteres tengerszint szerinti magasság) is jól terem
  • Tízméteres cserjéje robosztusabb felépítésű
  • Kedveli a közvetlen napfényt
  • Ellenállóbb a kártevőkkel és a környezeti hatásokkal, szélsőséges időjárással (magas páratartalom vagy hőmérséklet) szemben
  • Termése valamivel kisebb méretű, mint az arabicáé, viszont többet terem
  • Termesztése fajlagosan olcsóbb, mint az arabicáé
  • Koffeintartalma magasabb (1,5-4%)
  • Íze kevésbé gazdag, erőteljesebb, savasabb és kesernyésebb
  • Előszeretettel alkalmazzák esetében a sötétebb pörkölést
  • Espresso készítésére ideális
  • Olcsóbb, mint az arabica: körülbelül feleannyiba kerül

Honnan ismered fel, hogy robustát iszol?

Az íze egyszerűen keserű, mint az aszpirin, semmiféle aroma nem érezhető ki belőle, csupán üzleti stratégia az, amiért használják mindenütt. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert ez éri meg, mert fele annyiba kerül, mint az arabica. Közben csábítanak bennünket jól hangzó marketingszövegekkel, hogy ettől lesz igazán karakteres a kávénk, és még szép vastag krema is van a tetején.

Itt megjegyezném, a robustában több a fehérje is. Így, ha például az évekig a szekrényben vagy a boltok polcain áll, és készítesz belőle egy espressót, akkor is lesz krema a tetején (míg az arabicán nem). Egyszóval szakmai szemmel nézve semmiféle pozitív dolog nincs a robustában, csupán üzleti szempontból hájpolják.

Na és az arabica íze milyen?

Az arabicában valamivel kevesebb a koffein, ezért nem érzed a keserű ízt. Viszont érzed a különböző aromákat, ettől olyan különleges és sokszínű. Elég nehéz pontosan meghatározni, milyen ízt kellene érezned, amikor arabicát kóstolsz. Ugyanúgy, mint például a borkészítés, ez is nagyban függ a különböző környezeti tényezőktől. 140 fajta különböző növény van, mindegyik más ízt hordoz magában, akárcsak a szőlőnél. Találhatsz köztük. karamellás, vajas, csokis, gyümölcsös, stb ízvilágút.

A pörköléssel az ízt és a koffeintartalmat is befolyásolhatják: minél sötétebb pörkölésű a kávé, annál kevesebb benne a koffein. Tehát egy világos pörkölésű arabica igazán csodás kávéélményt nyújthat egy kávérajongónak.

Apropó, krema – tulajdonképpen mi is az? Nos, a szép, világos színű krémnek látszó réteg az espressód tetején, na az a krema. Amit azonban valójában szinte senki nem tud: hogy a krema a legkeserűbb része az espressónak. Próbáld csak ki egyszer, hogy leszűröd a tetejéről – ekkor ismered meg az espresso igazi ízét!

Ha megkérdezed, milyen a kávé, a legtöbb ember egyszerűen azt mondja, hogy jó erős. Erős? Ezt hogy kell érteni? Nem lehet, hogy valójában nem erős, inkább rettentően keserű? Persze egy ilyen kávét mindenki próbál a maga ízlése szerint ihatóvá tenni, egy kis tejszínnel, sziruppal, habbal, bármivel. Az arabicának viszont nincs szüksége ilyen jellegű javítgatásra, hiszen úgy tökéletes, ahogy van.

Pörkölt robusta kávé szemek Indonéziából. 
Pixabay
Robusta és arabica kávék a boltok polcain

Az üzletekben találunk tisztán arabica, illetve robusta kávémárkákat is (bár utóbbit általában nem hangsúlyozzák). A leggyakoribbak azonban a kettő keverékéből álló, úgynevezett blend kávék. Ez hasonló ahhoz, mint a borok esetében a cuvée-k, általában 80% arabica és 20% robusta a leggyakoribb arány (de természetesen ettől eltérő arányok is előfordulnak).

Egy jó blend egyesíti az arabica és a robusta előnyeit, vagyis gazdag ízvilágú, ugyanakkor erőteljes és koffeinben gazdag kávé a végeredmény. A blendek esetében általában az arabica és a robusta kávékat külön-külön pörkölik, és csak a pörkölés után elegyítik egymással.
Érdekességek a kávéról

Míg az arabicáról már 18. század végén elkészült az első írásos feljegyzés, a robustát csak az 1800-as évek végén fedezték fel Afrikában az Egyenlítő mentén, a Nílus-expedíció során.

Robusta vagy arabica kávé szüret Dél-Amerikában.
Pixabay

Az arabica önbeporzással szaporodik (a kávécserje egyedül is képes utódokat létrehozni). A robusta viszont idegen beporzó (két növény szükséges a szaporodáshoz). Ezért a két kávéfaját nem lehet keresztezni.
A kávécserje háromévesen virágzik először, az első termést pedig ötéves korában hozza. A növény 70 évig is élhet, ez idő alatt kb. 2,5 kg termést hoz. Ebből fél kiló zöld kávébab nyerhető.

A kávécserje szubtrópusi, trópusi növény, így évente minimum kétszer virágzik. De a páratartalom függvényében akár nyolcszor is virágba borulhat.
Az érett kávébogyók – gyakran kávécseresznyeként is említik őket – kemény, élénkpiros színű gyümölcsök. Az éretlen, zöld színű bogyóktól kellemetlen, kesernyés, a túlérettektől pedig fanyar ízt kap a kávé.

Nyers arabica kávé bab (zöld kávébab). 
Pixabay

Arabica vs robusta: gyakori kérdések

Mi a különbség az arabica és a robusta kávé között?
Az arabica kávéból aromásabb, gazdagabb ízű, lágyabb, selymesebb kávé készíthető, általában lágyan pörkölik. Koffeintartalma alacsonyabb és többe kerül, mint a robusta. Ez adja a világtermelés 70%-át. Az arabica kávé ára kb. duplája a robusta árának.

A robusta savasabb, kesernyésebb, általában sötét pörkölésű, erőteljesebb ízű, mint az arabica. Koffeintartalma magas, és kb. feleannyiba kerül, mint az arabica.

Robusta kávécserje: az arabica kávéhoz képest bőtermő.

Arabica kávé hol kapható?
Bármelyik szupermarketben találunk 100% arabica kávéból készült szemes vagy őrölt kávékat. Ezt általában fel is tüntetik a csomagoláson. Szaküzletekben speciális, különleges arabica kávéfajtákat is vásárolhatunk, amelyek egyedi ízélménnyel ajándékozzák meg a fogyasztókat.

Robusta hol kapható?
A boltokban árusított olcsóbb kávék jellemzően 100% robustából készülnek (bár ezt nem szokták annyira hangsúlyozni, mint az arabica esetében). A legtöbb kávé egyébként az arabica és a robusta bizonyos arányú (gyakran 80-20%-os) keveréke.

Az arabica kávé vagy a robusta a finomabb?
A közvélekedés szerint az arabica finomabb, de erről megoszlanak a vélemények. Egy kiváló minőségű, sötét pörkölésű robustából készített espresso például jobb ízű lehet, mintha tisztán arabicából készítenénk. Bár tény, hogy az arabica aromákban gazdagabb, nehéz egyértelmű ítéletet mondani. Sokak szerint a legfinomabbak a két fajtából megfelelő szakértelemmel összeállított kávékeverékek.

Igaz, hogy az olcsó bolti őrölt kávé márkák főleg robustából készítik?
Mivel a robusta termesztése egyszerűbb, a cserje az arabicához képest bőtermő, így az ára kb. feleannyi. Eközben koffeintartalma magasabb, mint az arabicáé. Ezért az olcsóbb bolti kávékhoz előszeretettel használnak döntően vagy kizárólag robustát.

A Bestmixer iskola Barista tanfolyamán Te is mindent megtanulhatsz a kávé világáról. Barista tanfolyam az ország 20 pontján!  Barista tanfolyam »

Nézd meg tanfolyamainkat is!

Szeretnél értesülni a legújabb cikkekről?

Havonta rengeteg új bloggal készülünk neked, amiben fontos tanácsokat és érdekességeket találhatsz. Légy tagja a Bestmixer blog körnek!

Add meg az email címedet, és mi rendszeresen értesítünk róla!

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

Szerencsére ma már a barista növényi tejek is szép számmal sorakoznak a boltok polcain.

Barista tej: a habos és krémes kávéitalok titkos fegyvere

TUDD MEG MIT NYÚJT NEKED A BESTMIXER ISKOLA!

A matcha latte receptje matcha tea port, vizet és tejet tartalmaz.

Matcha latte, az élénk zöld energiabomba

A caffe affogato története már a 16. századra nyúlik vissza, de csak az utóbbi években lett népszerű.

Affogato, a sokoldalú kávédesszert nyári napokra

A speciality kávézókban isteni speciality kávék kóstolhatók.

Speciality kávézók világa: miért olyan különleges?

A matcha tea por hatásai közé tartozik, hogy növeli a koncentrációt.

A matcha tea hatása a szervezetre: antioxidánsok bevetésen!

×
×

Cart